Tudtátok, hogy a mesehallgatás milyen fontos jelentőséggel bír egy kisgyermek életében ahhoz, hogy kiegyensúlyozott felnőtté váljon?
Amióta megszülettem a mese az életemben mindig is fontos szerepet töltött be. Ezt a mesék iránti szeretetemet igyekszem a rám bízott gyerekeknek a lámacukában és a saját gyerekeimnek is tovább adni. Nem telik el a bölcsődében olyan nap, hogy ne olvassak a kicsiknek, és erre, a már egy ideje hozzám járó gyerekeknek óriási igénye is van.
Legutoljára éppen egy elkeseredett édesanya mesélte nekem, hogy a kislánya nagyon fél a farkasoktól. Sajnos annyira, hogy éjszaka is a sötétben sír félelmében. Ilyenkor a legjobb csatorna a kisgyerek felé a mese, amiben jóként, kedvesként, hősként egy akár ilyesztőbb vadállat is jónak tűnhet fel. Másnaptól kezdve játékos formában, mesében, beszélgetésben, bábozásban megjelenítettem a farkast, mint pozitív szereplőt, és ezt a félelmét sikerült pár nap alatt eloszlatni. Azóta teljes béke van lelkében ezen a téren. Lehet ez bármilyen félelem, megélt cselekmény vagy akár személy, amit a kicsi negatívan élt meg az életében, a mesék világán keresztül megértik és elengedik félelmeiket.
Saját tapasztalataim szerint azoknak a kisgyermekeknek, akiknek rendszeresen mesélnek otthon, élénkebb a fantáziájuk, jobb a rajzkészségük is és még nagyon sok mindenre pozitív hatással van.
A mesekönyvek mellett a másik kedvenc mesélési változatom a diafilm, aminek előnye a kisgyermekek számára, hogy állóképet lát, a feliratot olvassák neki, és vissza is lehet térni rá, kérdezni lehet, hosszabban elidőzhetnek az apróbb részleteknél. A szépen mesélő szülőtől a gyermek érezheti a beszéd ritmusát, a szavak hangsúlyát, segít a beszéd tanulásában.
Egészen kicsi korban a gyermek nem tudja még különválasztani a mesét és a valóságot, ezért jó, ha közvetlenül kérdezhet és választ kaphat rögtön meseolvasáskor a szülőtől, a felnőttől. A klasszikus mesében a jó elnyeri jutalmát, a gonosz a büntetését. A modern mesékben ez nem mindig van így. Hogy jó vagy nem jó, azt a szakemberek vitatják, hiszen a valóság nem mindig tündérmese, és nem rossz dolog (persze saját életkorának megfelelően), ha olyan történettel is találkozik, ami nem végződik happy end-del…
Ezért mindig nagyon gondosan válasszunk mesét!
A gyermek képzeletének fejlődésében jelentős szerepet játszik a mesék hallgatása. A mesehallgatásban – a tárgyi cselekvéstől eltérően – a gyermeknek nincs lehetősége, hogy közvetlenül a cselekvésre támaszkodjon. Ezért igénylik az öt éven aluli gyermekek a mesekönyvekben található – nélkülözhetetlen – képi illusztráció bemutatását. Amikor erről megfelejtkezünk, a gyermek azonnal kéri, hogy mutassuk meg a szereplőt, a házat, a várat stb. Ebben a korban még csak azt tudja elképzelni, amit a valóságban is átélt. A vele történteket feleleveníti a képek alapján. Például az állatkerti sétán tapasztaltak alapján felismeri az állatokat. Elmondja azt, hogy milyen nagy volt a víziló szája, amikor kinyitotta, mit eszik stb.
Az én gyermekeimnek születésük óta minden áldott nap, lefekvés előtt olvasok egy esti mesét, és ez soha nem maradhat el (több mint 12 éve).
Nagyon remélem, hogy az (általam) meséken felnővő gyermekek fantázia világa gazdagabb, változatosabb, kreatívabb, mint akik mindebből kevésbé, vagy egyáltalán sajnálatosan nem részesültek!
A manapság nagyon ismert Bogyó és Babóca vagy Anna, Peti és Gergő és Thomas a gőzmozdony mesék mellett tiszta szívvel ajánlom a következő (mese)sorozatokat öt éven aluli gyermekeknek:
– rövidebb magyar népmesék
– Hans Christian Andersen meséi
– Beck Andrea: A Titoktündér
– Gerlinde Ortner: Gyógyító mesék
– Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé
– Berg Judit és Agócs Írisz: Maszat
– Zdeněk Miler: Kisvakond
– Marék Veronika: Kippkopp és Tipptopp
– Vlagyimir Szutyejev: Vidám mesék
Kacsó Anikó
Lámacuka kisgyermeknevelő
ÚJ! ÚJ! ÚJ!
TUDATOS SZÜLŐI KÖR új, izgalmas szülői tréningje: ÉRTŐ FIGYELEM workshop vár rátok szeptemberben.
Előadó: Dankó Szilvia- midlife mentor
